Meg vagyok döbbenve. A hagyományok inflálódásának egy fokozata, amikor nem a hagyományos napon kerülnek megrendezésre a programok, hanem az ahhoz közeli hétvégén.

Azért tartom ezt leértékelődésnek, mert egy hagyomány eltörléséhez első lépésben el kell szakítani a tartalmat a jelentéstől. Tehát a szokásokat és a gyökerüket eltávolítva egymástól a jelentés és a tartalom elválik egymástól. Aztán hosszú , vagy nem is olyan hosszú idő után meg lehet kérdezni akár a programokon résztvevőket is, hogy honna  ered egy szokás. Miért csinálják amit -nem fognak tudni válaszolni. Ez sajnos egy ilyen folyamat.

Mindenesetre azon nagyon meglepődtem, hogy mára alig van program, mert már mindenhol megvolt szentivánéj... ma meg, (vagy tegnap) amikor tüzet kellene gyújtani (gyüjteni?), harmatot a hajnali rétről. Semmi! Pedig varázslatos egy éjszaka ez, amikor szinte minden megtörténhet...

Egyébként van egy elképzelésem a tűzgyüjtésről-gyujtásról. Tüzeket gyújtunk a téli és a nyári napfordulón is. Örömtüzeknek nevezzük ezeket, talán nem is véletlenül. Teljes kultúránk a tűzből fakad. Ma gyújtjuk a tüzet, de az őseink a természetből gyüjthették. Az év leghosszabb napján összegyüjtik a tüzeket, hogy megőrizzék tél végére amig vissza nem adják a napnak februárban az év leghosszabb éjszakáján.