No az van, hogy szorgalmasan megnéztem ma reggel a lottószámokat. Így néz ki a helyzet:
11. heti nyerőszámok (2010-03-20):
| 10, | 61, | 71, | 77, | 83 |
Nyeremények:
| Találat | darab | nyeremény (Ft) |
|---|---|---|
| 5 | 0 | 0 |
| 4 | 17 | 3 528 745 |
| 3 | 2 329 | 27 270 |
| 2 | 78 217 | 1 580 |
A következő heti várható főnyeremény:
1 345 millió Ft!
Még a négyes is ölég jól fizet! Ellenben így néz ki a segédsorsjegyem:
Ebből meg arra következtetek, hogy se lakóhajó, se fogadó, se festő alapítvány nem lessz a nyereményből.
Mellesleg olyan korban élünk,amikor egy gombostű hegyébe nagyfelbontású kamerát lehet tenni. Meg olyanban, amikor két egymást követő héten húzzák ki ugyanazokat a számokat a lottón. Így a nyerési esély ugyancsak alacsony, de egyszer kipróbálni azért nálam is belefér. Hátha alapon. Nem nyertem, hála Istennek!
Két ismerős is mondott egy-egy számot. Valamelyikük tréfásan megjegyezte, hogy ha nyerek felezünk. Így aztán elgondolkodtam rajta, mi lenne az osztozkodás alapja. Ha mond öt (négy, három, kettő) jó számot, és én fizetem a játékot, akkor fifti-fifti alapon megy.
No de mi van akkor, ha én mondok négyet, ő egyet, és a játékot így is én fizetem? Tegyük fel ötösünk van. Ebben az esetben a telitalálatos nyeremény ötödének a fele illetné meg? Ugye egy számot mondott csak. De anélkül az egy nélkül bizony csak négyesünk lenne! Ebből kiindulva a négyes és ötös közti különbözet fele illetné meg?
Kemény dolog ez az osztozkodás... Főleg úgy, hogy nincs mit :) Nem szeretem az ilyen kicsinyességeket :) Ilyenkor örül a lelkem, megúsztuk ezt is (ha ha ha)...
Beszolda