Azt Freud óta tudjuk jól, hogy minden a szaporodáson múlik. Azt is sejteni vélem, hogy a pénz és a szaporodás milyen módon kapcsolódik össze. De ha az életünk ennyiből áll, akkor valamit kurvára elbasztunk* nagyon nem jól csinálunk... (* pénzért csináltunk úgy, mint ha szaporodnánk)

 

Ahelyett, hogy megtermelnénk magunknak amire szükségünk van, elkezdünk pénzt keresni, amin aztán megvehetjük azt amire szükségünk van. Ebben a gondolkodásban több csapda is található. Nem is kell nagyon mélyre menni a témában.

 

 

 

Aki maga termeli meg a szükségleteit, annak a munkája arányos a javaival. Az elvégzett munka hasznossága a kamrában látszik meg. Márpedig a kamra nem hazudik, mert aki nem jól végezte dolgát annak üres lesz, aki meg szorgalmas volt, annak bőviben áll rendelkezésre minden. 

 

Az embercsoportok a helyi lehetőségeiket úgy bővítették, hogy más tájakra vittek a magukéból és elcserélték az ottanira. Azaz csere kereskedtek egymással. Ez egy nagyszerű lépés volt.

 

És ekkor jött az a bizonyos társadalom. Az biztos, hogy a közösségnek vannak bizonyos elvárásai, amit csak olyan személyek tudnak megteremteni, akik nem konkrétan a termelésben vesznek részt. A biztonság, az egészség, az oktatás mind ilyenek. Ezek az emberek az idejüket a közösség érdekében nem saját szükségleteik megteremtésével töltik, ezért őket a közösség látja el. Ez nem túl bonyolult.

 

Aztán szépen kialakultak a városok, ahol a mindenféle mesterségek tudói nem élelmiszer termeléssel foglalkoztak, hanem tárgyakat állítottak elő. Még ez is rendben van, mert a falvak feleslege elegendő volt ezeknek az embereknek az ellátására is. Ráadásul közelebb került a cserekereskedelem, kialakult a piac. Viszont jelentkezett egy probléma. A tehén értékét meg lehet határozni mondjuk sujtásos mentében, vagy akár ónüstben is.

 

Ellenben ha a tehenem ér 30 ónüstöt, de nekem csak kettőre van szükségem, akkor nem tudom odaadni szerencsétlen tehenkémnek egyik lábát. Így aztán kialakult egy olyan közösen elfogadott eszköz, ami ezeket a különbségeket hivatottak kiküszöbölni. Ez lett a pénz.

 

 

De mi is a pénz? Biztosan rendelkezik néhány olyan tulajdonsággal, ami vonzóvá teszi az emberek nagyobb közösségei számára is. Kis helyen elfér, sok mindenre átváltható, mindenki elfogadja az értékét. Ja és ha ezt a pénzt használom, nem kell levágnom a tehenkém lábát két ónüstért...

 

Hamar rájöttek a korai társadalmak, hogy legjobb pénz az arany. Kevés van belőle és a nők megőrülnek a belőle készült csecsebecsékért. Na tessék, közelítünk a szaporodáshoz...

 

Hosszasan fejlődött az a folyamat, amit ma gazdaságnak nevezünk. Jelentős lépés volt, amikor az ötvösök rájöttek, hogy ha nálunk helyezik el a módosabbak az arany és ezüst készleteiket, akkor azért záloglevelet adhatnak ki. Ez a mai papírpénz

 

Azaz nem teljesen. Mai értelemben véve ez az aranyfedezettel ellátott pénz. Csakhogy ezek a kufárok hamar rájöttek arra is, hogy minden náluk elhelyezett arany tallérért több aranytallérra szóló zálogjegyet is ki tudnak adni. Tehetik pedig ezt azért, mert a zálogjegyeiket ugyan bármikor bárki beválthatja náluk, de arra vajmi kevés az esély, hogy egyszer csak valaki beállít, az összes kiadott ilyen papír fecnivel a teljes ellenértékért. 

 

A pénzváltók is kezdték használni ezt az eljárást és hát valahogy így kezdődött a bankok élete. A következő jelentős lépés az volt, amit a keresztesek találtak ki. Az átutalás. Ugyanis ha lovag uram mondjuk Párizsban a templomosokra bízta minden vagyonát, akkor arról kapott egy záloglevelet, nevezzük csekknek, amit aztán mondjuk Akkoban (Szentföld) az ottani templomosoknál vissza tudott váltani vagyonra. Na nem maradék nélkül. A pénz szállítása, védelme bizony költséget jelentett, amit a záloglevélből gondosan leszámítottak nevezett lovagunknak. Megszületett a banki költség.

 

Ugorjunk egy hatalmasat az időben, egészen az ipari forradalomig. Elkezdtük gépesíteni a termelést, ami rengeteg embert felszabadított a munka alól. Pontosabban feleslegessé tett. Közelítünk napjainkhoz. Megjelent a munkanélküliség.

 

Ez ugye azt jelenti, hogy a munka nélküli ember nem dolgozik. Azért nem, mert a városban él, ahol az iparosodott termelésből kiszorult mondjuk egy robot miatt, és egy lakótelepen nem tud gazdálkodni a házak között. A társadalomnak pedig nem is annyira az emberre van szüksége, hanem valami átlényegült bionikus munkavégző gépre. Az emberek meg elkezdtek hasonulni a tech-civilizációhoz.

 

Aztán gondoljunk csak bele, hogy még mit hozott a technikai fejlődés. Hozott például tömegtermelést és fogyasztói társadalmat. De hozott mellé reklámot és marketinget is. Meg persze rengeteg ezzel foglalkozó szakembert, akiknek az a dolga, hogy felkeltsék a fogyasztói társadalom tagjainak az igényét addig teljesen felesleges termékek iránt.

 

 

Most egy kicsit térjünk vissza az eredeti gondolatunkra. "Ahelyett, hogy megtermelnénk magunknak amire szükségünk van, elkezdünk pénzt keresni, amin aztán megvehetjük azt amire szükségünk van." Meg azt is, amiről csak gondoljuk, hogy szükségünk van, mert az emberi lelket alaposan ismerő szakemberek elültették tudatunkban a „szükség” gondolatát...

 

Ráadásul nem elég, hogy ránk sózzák a mindenféle portékájukat, de ráadásul még alaposan meg is fizetjük őket ezért a szélhámosságért. Mert ugye a termék árának jelentős részét a járulékos költségek teszik ki, mint a reklám és marketing, valamint a rengeteg feleslegesen elhasznált csomagolóanyag, ami szintén ennek a reklámnak és marketingnek a hordozója.

 

No már most kezdünk közelíteni a végkifejlethez. A társadalom jelentős része feleslegessé vált, ugyancsak rengetegen felesleges dolgokatt végeznek. A maradékról pedig, akiket bionikus robotokként zsákmányol ki az előző két csoport, meg hét bőrt akarnak lenyúzni. Azok kevesen, eltartják ezt a sokat (tehát még egyszer: a feleslegessé váltakat és a szélhámosnak tekinthető szellemi munkásokat).

 

Azt hiszem, hogy ma valami nagyon nincs rendben a társadalomban. Az egyensúly nagyon eltolódott és elveszett a valódi munka becsülete és értéke, helyette olyan munkákat részesítünk előnyben, amik ezt a társadalmi leépülést és torzulást előidézték. 

 

Én meg azt mondom, hogy mivel a pénzt sem szerezni, sem csinálni, sem találni nem tudom, ezért ésszerűbb volna, ha elkezdhetném megtermelni mindazt, amire szükség van, de ennek kifejtése már egy másik írás témája lesz!